A májunk nem fáj! Miként jövünk rá, hogy baj van?

A májunk nem fáj

A májnak rendkívül fontos szerepe van a szervezetünkben. Mégsem kap elegendő figyelmet részünkről. Jeleket sem ad magáról, ha beteg, így általában késő, mikor rájövünk, baj van. Hogy mindezt megelőzd, nem árt, ha olykor ellenőrzést végzel, és egy szakértő segítségét kéred.

Egy nyilallás, valahol a jobb oldaladon, a bordáid alatt, automatikusan a májad juttatja eszedbe. Elvégre, ott van ez a szerved, nemde? Talán meglepő, de a máj nem fáj! Jeleket csakis akkor ad magáról, ha már súlyos az állapota, így a megbetegedése rutinvizsgálatokból vagy teljesen más okból indított vizsgálatok során szokott kiderülni.
Mi lehet?

Ebben a zónában, ahol a máj is megtalálható, több más belsőszerv is kifejtheti hatását, reakcióit különböző tényezőkre. Vagyis, ha fájdalmat érzel, nem árt betervezned egy aprólékos vizsgálatot. Nyilalló fájdalmat okozhat például az epehólyag is, ha követ tartalmaz, vagy ha funkciói nem a megfelelően működnek. A vastagbél is felelős lehet a kellemetlen érzésért, főként székrekedés és puffadás esetén, vagy gyulladások és irritáció fellépésekor. De a bordák közötti idegbecsípődés sem hagyható figyelmen kívül, mint ahogyan a vesekő vagy vesegyulladás és annak tumoros betegségei sem. Továbbá a hasnyálmirigy és a gyomorfekély is hasonló tünetekkel járhat. Sőt, vakbélgyulladástól is fájhat ez a zóna, ha maga a vakbél fentebb helyezkedik el, mint általában.

Ritkábban lehet szó májfájdalomról, ezzel azonban vele jár a nehézkes légzés, a fáradékonyság, a vizelet és a széklet színének az elváltozása, étvágytalanság és hányinger is. De bármi is legyen az, nem szabad te magad felállítanod a diagnózist!

Így tudod meg, mi bajod lehet

Amennyiben a fájdalom, amit a máj felőli oldaladon érzel, mulandó, nem kell aggódnod miatta. De nem is szabad karban tett kézzel megvárnod, míg netán súlyosbodik a helyzet! Az időszakosan elvégzett rutinvizsgálatok nem ártanak senkinek. Viszont ha a tünetek nem enyhülnek, és vészjósló jelek is társulnak hozzá (fogínyvérzés, kiütések a bőrön, rendkívüli fáradékonyság, stb), azonnal specialistához kell fordulnod. Ő kiegészítő teszteket fog elvégeztetni veled, amelyek közé beletartozik a specifikus véranalízis és a hastájéki ultrahangos vizsgálat is, végső esetekben pedig a biopszia.

A leggyakrabban a következő okokból fájhat a máj körüli rész: szívbetegségek miatt, amelyek a máj megnagyobbodásával járnak, a májon található ciszták, tumorok miatt, a vírusos vagy alkoholfogyasztásból származó hepatitisz miatt, valamint a sárgaság és a májrák is eredményezhet erős fájdalmat. Ellenben a B és C típusú hepatitisz, a cirózis és a hemangióma nem okoz fájdalmat.

 

Ön dönt: Iszik, vagy inkább beteg?

On dont iszik vagy inkabb beteg

Ismert tények: Az újszülöttek kb. 75-80%-át víz képezi. A felnőttek testének kb. 60-70%-a víz. Pl. egy 80 kg súlyú felnőtt szervezet kb. 54 l vizet tartalmaz. Az agy 78%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a víz. Dr. F. Batmanghelidj felfedezését az orvosi gyakorlatban a kerék felfedezéséhez lehet hasonlítani: egyszerű, de zseniális, és minden eddigi hozzáállást megváltoztat.

Batmanghelidj professzor nézeteit immár több tucat orvosi konferencián adta elő. Szervezetek jöttek létre ezen paradigma terjesztése érdekében, és számos elismerést söpört már be érte. No, de minket a gyakorlati megvalósítás érdekel. Nézzük, mi is ez a “felfedezés”.

A professzor kutatásai alapján rájött, hogy a krónikus (folyamatos) vízhiány az oka a legtöbb testi betegségünknek! Az emberi test eredeti terve ugyanis tökéletesebb, mint képzeljük. Egy igen bonyolult, ámde célirányos vízszabályozó rendszer működik testünkben, amely vízhiányos állapotban készleteinket a megfelelő elsőbbségi szabályok figyelemben tartásával csoportosítja át. Azaz elsődlegesen az agyunkat táplálja, aztán a létfenntartó rendszereinket, és így tovább a szervezetünk működéséhez nélkülözhetőbb szerveinket (mint például ízületeinket).

A probléma ott kezdődik, hogy a vízhiányos állapotot mindenki a szomjúság kialakulásával, a “száraz száj” érzéssel azonosítja. Holott a száraz száj érzés kialakulása a vízhiány már egy elfajult állapotához tartozik. Ilyenkor szervezetünk már régen szomjazik, csak mi nem vesszük észre ennek jeleit, mert hosszú évek alatt rászoktatjuk magunkat a szomjúság egy bizonyos mértékig való elviselésére. Kritikus esetben vannak emberek, akik napi fél-egy liter vizet is alig isznak meg.

Nem betegek vagyunk, csak szomjasak

Sokan nem állunk meg és nem gondolkodtunk el azon, hogy ha testünk főleg vízből áll, hogyan fog csúcsteljesítményt nyújtani, ha nem iszunk rendszeresen vizet?

A skorbut a C-vitamin hiánya, a beriberi a B-vitamin hiánya, az anémia vashiány, az angolkór pedig D-vitamin hiány. Pedig ezek csak az emberi szervezet egy-egy összetevőjének hiányát mutatják. Komolyan hiheti bárki, hogy ezek után megúszhatjuk, ha pont a vizet nem pótoljuk a szervezetünkből, ami a testünk 75%-át teszi ki?

Az emberi test még akkor is vízhiányossá tud válni, ha bőséges vízmennyiség áll a rendelkezésére. Az emberek, úgy tűnik ugyanis, hogy elvesztik szomjúság érzetüket és a szükséges vízmennyiség utáni vágyukat. Nem ismerik fel vízszükségletüket, ezzel fokozatosan egyre növekvő mértékben vízhiányossá válnak és a kor előre haladtával krónikusan dehidratálttá válnak (állandó jelleggel fennálló vízhiányos állapot).

Nézzük meg, hogy mik a következményei a vízvesztésnek:

  • A vér sűrűsége növekszik (besűrűsödik), -> Növekszik a káliumkoncentráltság -> szomjúságérzet alakul ki,
  • De a szomjúságérzet már egy elkésett jelzés! Ilyenkor a vízveszteség már nagyobb, mint a testtömeg 1%-a, ami kb. háromnegyed liter víz hiányát jelzi!
  • Pulzusszám emelkedés!
  • A szívnek percenként 3-5 ütéssel többet kell végeznie ahhoz, hogy a sűrűbb vért a sejtekhez pumpálja, hogy a sejtek az izommunkához szükséges oxigénhez továbbra is hozzájussanak.

Néhány szó a szomjúságérzetről:

  • Az életkorral változik, minél idősebb valaki, annál kisebb a szomjúságérzete, ezért idősebb korban fokozottabban kell figyelni a folyadékpótlásra.
  • A szomjúság, a száraz szájérzés már egy elkésett jelzés!
  • A szomjúságérzet alapján a tényleges vízveszteségnek csak felét vagyunk képesek pótolni!
  • A fizikai terhelés részben elnyomja a szomjúságot. Nem figyelünk oda annyira. Így ha sokat dolgozunk, akkor szándékosan fordítsunk figyelmet a rendszeres folyadékpótlásra!

Érdekesség: intenzív sporttevékenység közben, különösen nagy melegben a vízveszteség mértéke elérheti a 2 litert óránként!

A táblázat a vízveszteség mértékében a felmerülő tüneteket mutatja

1-5% 6-10% 11-20%
Szomjúság
Türelmetlenség
Étvágytalanság
Bőrpír
Emelkedő pulzusszám
Émelygés
Szédülés, fejfájás
Nehéz légzés
Végtagok bizsergése
Magas vérsűrűség
Nehéz nyálképzés
Nehézkes beszéd
Izomgörcsök
Homályos látás
Nyelési nehézség
Nagyothallás
Fájdalmas vizelés
Érzéketlen, ráncos bőr

Az emberi szervezet naponta átlagosan majdnem 2,5 liter vizet veszít:

  • Párolgás (bőr), izzadás: 500 ml
  • Kilélegzett levegő: 350 ml
  • Széklet: 150 ml
  • Vizelet: 1500 ml

Összesen kb.: 2500 ml naponta. Amint látszik, pusztán izzadással és légzéssel, napi majdnem 1 liter folyadékot veszítünk (természetesen ez függ a hőmérséklettől)!

Ehhez képest nézzük a bevitel oldalát egy átlagos esetben:

  • Folyadékok: 1000 ml
  • Táplálék: 1200 ml
  • A tápanyagok elégetése során keletkező víz: 300 ml

Összesen: 2500 ml naponta

A folyadékok általában nem tiszta vízből erednek. Ezzel mi a probléma? Például, ha egészségesen élünk és gyümölcslevet iszunk, akkor a gyümölcslé szárazanyag tartalmának feldolgozásához annak víztartalma nagyjából el is használódik. A táplálékkal felvett vízmennyiség ugyancsak nem tekinthető a szervezet vízellátásának, hiszen ez teljes egészében a táplálék feldolgozásra és a szervezet méregtelenítésére fordítódik (sőt, általában ez még kevés is hozzá). A tápanyagok (zsírok fehérjék, szénhidrátok) elégetésével keletkezett víz az egész vízforgalomhoz képest, talán ha vésztartaléknak elegendő.

A fenti átlagos napi bevitel hibája, hogy a méregtelenítési folyamatok vízigényeit (ezek igénylik a legtöbb vizet) egyszerűen nem fedezi.

A fentieket figyelemben tartva a helyes napi bevitelnek tehát így kellene kinéznie:

  • Tiszta víz:  2000 ml
  • Táplálék: 1200 ml
  • A tápanyagok elégetése során keletkező víz: 300 ml

Összesen: 3500 ml naponta

Dr. Batmanghelidj szerint a szervezet napi tiszta vízszükséglete legalább 1,5 – 2 liter (6-8 vizespohár).

Ezt soha ne egyben, inkább szabályos időszakonként elosztva fogyasszuk!
A professzor tudományos értekezések, és konferenciák tucatjain bizonyította, hogy szabályozott és rendszeres folyadékfogyasztással számos betegségtől és fájdalomtól kímélhetnék meg az emberek magukat.

Milyen fájdalmakat lehet megelőzni a napi rendszeres vízfogyasztással?

  • Emésztőrendszeri fájdalmak
  • Reumatikus ízületi fájdalmak
  • Szívfájdalmak a járás során, vagy az esti pihenéskor
  • Alháti fájdalmak
  • Nyaki fájdalmak
  • Időszakos sántítás (járás közbeni lábfájdalmak)
  • Migrén és elhúzódó fejfájások
  • Vastagbélgyulladással járó fájdalmak és az azzal társuló székrekedéses fájdalmak

Egyéb problémák, amelyekre jótékony hatással van:

  • stressz oldása
  • magas vérnyomás
  • magas vérkoleszterin
  • testsúlytöbblet

Az emésztőrendszeri fájdalom sokszor az emberi test legfontosabb, a vízhiányról hírt hozó jelzése.

Figyelem!
Amikor ismétlődő fájdalmakat tapasztalunk annak ellenére, hogy vízbevitelünket több napon keresztül rendszeressé és fokozottá tettük, a kórmegállapítás végett érdemes orvoshoz fordulni.

Dr. Batmanghelidj: A tested vízért kiált című könyve magyarul is megjelent. Ebben bővebben olvashatunk a fent leírtakról.